LILINETTE CORNWELL
"Can you see that? The beauty in the dark?"

✦ PLAY BY: ESTHER YU ✦

✦ Egyéb megnevezések: Lili, Netty, Liliana
✦ Születési hely, idő:115 éves, és Tündérföldön született, Fenyővárosban
✦ Faj, alfaj, csoport: Tünde, Erdei tünde
✦ Rang: -
✦ Állásfoglalás: - (A Virágboltom mellett)
✦ Természetfeletti képességek: Kapcsolat a természettel. Tudja serkenteni a növények fejlődését, és megérti azok szavát. Szükség esetén fegyverként vagy védekezésként tudja használni ezeket. Az állatok többnyire kedvelik őt, és a legvadabb állatot is képes megszelidíteni, kellő kitartással és próbálkozással. A természetben érzi a legjobban magát és nehezére esik néha komolyan viselkedni.
✦ Különleges képesség: Páratlanul naiv, hiszékeny
✦ Főkarakter: Vesper Cross

MINDEN, AMI ÉN VAGYOK


"Szeretem az élet hajnali dalát,
Szeretem a fények nappali szavát,
Szeretem az est otthon-melegét
Szeretem a csókod éjjeli tüzét"

Én szeretek sok mindent. Jó, korán kelni azt azért nem, de úgy összességében szeretem a napfelkeltét és szeretem a ködös reggelek friss harmatjait és az ébredő természetet. Erdei tündeként ez áll hozzám a legközelebb és ebből nyerem az energiámat és a jó kedvem nagy részét is. Nincs is szebb az erdő színeinél és az állatok vidám táncánál reggelente. Szeretek mezítláb sétálni a szabadban és hallgatni ezeket a neszeket. Minden évszakot szeretek és mindegyiknek megvan a maga gyönyörűsége.
Jókedvű vagyok és szeretek beszélgetni is másokkal, nem csak a madarakkal és a növényekkel. Más tündékkel is, és igazából mindenkivel aki betéved a kis virágboltomban, ahol a legszebb és legfrisebb virágokat kaphatják a vásárlók. Imádom gondozni őket, és örömet szerezni másoknak akik ránéznek, vagy akik ajándékba kapják őket.
Nagyon sokféle nép jár a virágboltomba és körülötte is, és szeretek velük beszélgetni és alapvetően mindig kedves vagyok, mert ez így van rendjén. Ha én kedves vagyok másokkal, akkor velem is kedvesek lesznek, az pedig jó érzés! Így hát próbálok mindig pozitív maradni és megoldani a felmerülő problémákat is.
Azokat nem szeretem, mert csak fejfájást okoznak nekem, és rossz kedvet és olyan szorongást a gyomromban, így mihamarabb próbálok ezektől megszabadulni. Nem vagyok egy haragtartó vagy bosszú alkat de előfordul hogy felcsattanok valamin. Mondjuk, ez amilyen gyorsan jön, olyan gyorsan megy is, szóval... inkább csak hirtelen felindulásból és pillanatnyi indulatból mondok maximum kevésbé kedves dolgokat. Be szoktam ismerni ha nincs igazam és igyekszem gyorsan bocsánatot kérni a sértett féltől, mert nem jó az ha haragos viszony van. Én törekszem a harmóniára és az őszinteségre. Én is mindig az vagyok, és nem is tudok hazudni, mert olyankor rosszul érzem magam és inkább megmondom az igazat. Még akkor is ha emiatt neheztelnének rám. Az én lekiismeretem tiszta.


≣ Mutasd be a halandó külsőd (ha van állati/démoni alakod)!

Erről nem tudok túlságosan sok mindent mondani, mert nyilván máshogy látom magam, mint ahogy engem látnak az emberek. Nem nőttem túlságosan magasra, alig vagyok a 165 centi felett, így a tünde férfiaknak körülbelül mellkas magasságig érek, ami elég bosszantó tud lenni, főleg ha mérges vagyok rájuk valami miatt. Hát innen hogyan tudnék úgy beszélni hogy komolyan vegyenek?! Mindenesetre nem tartom magamban a véleményem és világosbarna szemeim tükrözik a hangulatomat is. Mondták már hogy őzike szemem van és azt is hogy olyan mint a meleg csokoládé. Ehhez hosszú barna haj társul, amit igyekszem mindig valahogy máshogyan viselni hogy ne legyen egyhangú és unalmas. Szeretek ékszereket vagy virágokat fűzni bele hogy kicsit feldobjam és mi más lenne a legjobb reklám a boltomnak, mint a saját virágaim viselni?
A testalkatom sem olyan kimagasló. Vékony vagyok, de formás ahol kell, bár néha boldogabb lennék ha fent kicsit jobban látszódna hogy nő vagyok. Nem vagyok elégedetlen, nem én, csak hát... Szeretném ha valaki egyszer észrevenne. Többnyire világos színű ruhákat szeretek hordani, és többnyire ruhát ha az időjárás engedi. Egy fél szoba tele van ruhákkal és ékszerekkel és kiegészítőkkel, mert mindig sminkelek de csak szolisan és éppen hogy láthatóan. Nem szeretem a hivalkodó színeket vagy a nagyon vad elképzeléseket, szerintem nekem nem állnának jól. Ennek ellenére szeretek csinosan kinézni. Ékszereket ritkán hordok, de van pár kedvencem! Egy virág formájú gyűrű amit egyszer találtam az utcán és nem lett meg a gazdája, így megtartottam.
Cipőkben szinte mindent szeretek, de leginkább a kényelmes egészen picike sarkú cipők a kedvenceim, amikben még szaladni is lehet. Télen szeretem a magas szárú csizmákat hosszú zoknival vagy harisnyával és ezekhez illő sálakkal vagy sapkákkal viselem őket.
Minden évszaktől függetlenül általánosan viselem a széles mosolyom és a jókedvű köszönést a szembejövők felé.


≣ Mutasd be a családi háttered, kapcsolataid, stb.!

Donell Cornwell (apa, nem él): Apám hatalmas ember volt, széles vállú óriás, rövid szőkés barna hajjal, és meleg szemekkel. Emlékszem a mosolyára ahogy anyámra nézett, és aztán énrám. Emlékszem öblös hangjára ahogyan nevetett, hangosan mintha mindenkivel tudatni akarta volna hogy neki jókedve van és örüljön vele az egész világ. Kertészettel foglalkozott és növénygondozással. Azt hiszem tőle örököltem a természet szeretetét. Apámnak mindig volt egy kedves szava mindenkihez és mindenki szerette őt barátságos nyílt természete miatt. A boszorkányvölgy gazdagjainak kertjeit mind ő rendezte el és ápolta. Apám meghalt amikor én tizenhét éves voltam. Balestet szenvedett és nem sikerült neki felépülni belőle, így a világ egy nagyon értékes embert vesztett el. A szomorúság mellett bizakodtam is, hiszen mi nem halunk meg igazán, hanem egy idő után visszatérünk az életbe és így van rá esélyem hogy egyszer újra találkozzak vele. Siess apa, nagyon szerenék újra veled nevetni!

Kendra Cornwell (anya, nem él): Édesanyámra sokkal halványabban emlékszem mint apámra, de úgy hiszem nagyon kedves nő volt. A hangja kellemes volt, tiszta altkét viszhangzik a fülemben ahogy énekelt egy régi altatódalt. Barna haját valamiféle kontyban hordta mindig és elől az arcába lógott egy kicsit. Nem tudom miben halt meg mert sosem mondtak semmit róla és apa is mindig szomorú lett ha szóba került. Azt hiszem nagyon szerette anyát és képtelen volt feldolgozni az elvesztését.


Tiana Creston (nagynéni, él): Tia néni az, aki a legközelebb áll hozzám, hiszen ő nevelt engem apám halála után. Apa húgaként nem is volt kérdés hogy magához vesz. Tia néni hangos szavú és erélyes asszonyság, de mérhetetlen sok szeretet van benne és minden zsörtölődése mögött aggodalom és féltés lapul, és nagyon szeretem érte. Mindig támogató és megértő velem szemben és segített a kis boltocskám megnyitásában is hogy tényleg azt csinálhassam amit szeretek és ne legyen kényszer az élet. Tia néni a második anyám, és sosem tudom neki visszafizetni a kedvességét és jóságát.

Morgan Creston (nagybácsi, él): Mor bácsi teljes ellentéte Tia néninek, így szerintem itt nagyon is érvényesült az ellentétek vonzzák egymást elmélet. Csendes szavú, magas hórihorgas férfi, mély morgós hanggal és tekintélyt parancsoló kék szemekkel. Bár általában nyugodt és kiegyensúlyozott, hallottam már üvölteni és innen tudom hogy igenis van hangja hozzá. Nagyon nehéz kihozni a sodrából de nem lehetetlen vállalkozás. Apa halála után ő vette át a kertgondozást és mellette nagyon sokat tanultam meg a növényekről és a kerti állatokról. Tia néni főzni és női munkákra tanított, addig ő mindig mesélt nekem mindenféléről. A házuk mögötti kis épületben egy kis műhelye van, és ott papírt állít elő hobbi szinten. Csodaszép levélpapírok és emléklap alapok kerülnek ki a kezei közül, amikre óriási kereslet van.


≣ Itt részletesebben bemutathatod allergiáid, függőséged, fóbiáid, perverzióid, hobbijaid, stb.

Allergiám a természetemből kiindulva van leginkább. A pokol lények vize, a kobalt, a vasfű, a démon vér... nem tesznek nekem jót. Megbetegszem és rosszabb esetben meg is halok tőlük. Az meg hát nem olyan jó. Még fiatal tünde vagyok, élni szeretnék.
Nem szeretem a szűk, sötét helyeket mert én erdei lény vagyok, és ott vagyok a legjobb helyen. A virágok és az állatok között. Egyszer valaki azt mondta nekem hogy modern Hófehérke vagyok és nem tudom hogy ezzel most bókolni vagy megsérteni akart igazából.
Szeretek olvasni és filmeket nézni, meg sorozatokat. Az állatos filmeken mindig meghatódok és végigsírom őket. Amúgy is hamar elsírom magam.
Rettegek az imádkozósáskáktól és a csótányoktól. Tudom hogy állatok ők is, de egyszerűen... Nem. Nagyon nem.
Imádom a pillangókat és a szitakötőket. A kérészek táncát minden nyáron a víz felszínén. Szeretek táncolni bár nem nagyon tudok, de a zene boldoggá tesz.

≣ Itt kapnak helyet a harci eszközök, házi kedvencek, stb., illetve mindaz amit még szívesen megosztanál a magadról.

Egy egészen kicsi táskát hordok mindig magammal, amibe telefon van és iratok, papírzsebkendő és a kedvenc parfümöm. Rejtegetek némi állat csemegét és egy önvédelmi sprét illetve egy kis noteszt és tollat.
Fegyvert nem hordok magammal, a természet erejét tudom használni védekezésre és ha nagyon kell akkor támadásra is.

HALLGASD MEG TÖRTÉNETEM!


-Naaaaaa, miért csörögsz, ne csörögj már.... - mormogom félálomban ahogy a telefonom után tapogatózom hogy lekapcsoljam az ébresztőt rajta. Nagyon szeretem ennek a készüléknek a kis kagylós kialakítását mert a nem túl nagy zsebeimben is el szokott férni és nem áll bele az oldalamba sem.
Lenyomom az ébresztést és kómásan ülök fel az ágyamon hogy elindítsam a napot. Ma nagy kihívások elé nézek, mert egy virág hattyút kell összeállítanom. Legalább tizenöt féle képet és formát nyomtattam ki és rendeltem minden alkatrészt hozzá. Egy esküvői virágdísz lesz és nagyon nagy megtiszteltetés hogy én csinálhatom meg.
- Jajj, csak el ne rontsam... - kezdek máris aggódni ahogy a kávé után, egy kényelmes szoknyában és elegáns blúzban indulok el a boltocskám felé hogy kinyissam mára. Szerencsére nem egyedül vagyok és egy másik tündér segít nekem a vevőkkel, én pedig addig tudom csinálni a háttérben a nagyobb megrendeléseket. Meg a különleges kéréseket is, mint mondjuk most ez is. Bár ettől függetlenül imádom az üzletbe betérő vásárlókat is van akit már névről ismerek, nagyon jó az arcmemóriám. A nevek... kevésbé erősségem olykor.
Nagyon izgulok ahogy felveszem a kis kötényem hogy mégsem a ruhámat koszoljam össze és elkezdem összeszedni az eszközöket is a szereléshez. Kell egy csomó drót, szivacs és szegecs, a tűzőgépem és ragasztópisztoly a vázhoz.
- Kérlek, legyél együttműködő... - sóhajtok fel ahogy elkezdem össze hajlítani és tűzni a hattyú testét és a nyakát. A hungarocel alapra speciális szivacsot ragasztok, ami megszívja magát vízzel és napokig frissek és tartósak maradnak a virágok benne. Az ikebanák alja is ebből az anyagból készül. A hattyú szélesebb testét kezdek el vizes szivaccsal feltölteni és odarögzíteni őket a fém kerethez, és ebbe már a virágok és zöldek fognak jönni. Közben hallom az üzlettérben csevegő embereket és Odett hangját ahogy kedvesen érdeklődik hogy miben segíthet nekik. Elmosolyodom, mert ő is olyan kedves mint én és tudja hogy virágot adni a legnagyobb érték. Pillanatnyi boldogság, de szükséges mert ezek az apróságok tudják a pillanatot felejthetetlenné tenni.
Megálllok egy kicsit ahogy a váz elkészül, és körülpakolom magam virágokkal és zöld szálas növényekkel hogy nekiálljak dekorálni, és a hattyú testéhez a nagyobb fejű virágokat kezdem el tenni. Gerbera, szegfű, rózsa, frézia...Utóbbi a kedvencem. Nemes elegancia és csodajó illat. Mosolyogva tűzködöm bele a sréhen vágott kis szárakat a szivacsba és közé a zöld leveleket. A hattyú szeme kék lesz és kék festékkel bevont margarétákat fogok oda tenni. A csőrére pedig egészen apró krizantémok kerülnek majd. Már most imádom csinálni, és nagyon remélem hogy elégedettek lesznek a munkámmal, mert én nagyon élvezem. Biztosan felejthetetlen napja lesz az ifjú párnak.
- Lili, Lili! - hallom meg Odett izgatott hangját és kidugom a orrom a hátsó részről.
- Mi az, mi az?
- Nézd, nézd! Megint itt van az a magas férfi... akit a múltkor is láttál az ablakból - újságolja izgatottan én pedig az ablak felé nézek és valóban észreveszem a magas jóképű férfit a rejtélyesnek tűnő megjelenésével. Egyszer kétszer láttam már a bolt előtt sétálni vagy éppen megállni de sosem jött be.
- Szerinted nem mer bejönni? - kérdezem elgondolkodva hiszen ha virágot szeretne akkor a legjobb helyen van. Virágot adni pedig nem ciki hanem nagyon szép gesztus szerintem. Mégis van aki fél tőle. Talán ő is ilyen lenne? Vagy nem tudja, mit válasszon? Hiszen segítünk neki ha kell.
- Nem tudom, de lennék annak a helyében akinek virágot venne - kuncog Odett mellettem, mire oldalba bököm egy kicsit.
- Ne irigykedj, nem áll jól - csipkelődök vele egy kicsit, de ahogy a férfi elindul, és eltűnik a szemünk elől, én is visszatérek a munkámhoz. Ezt ma be kell fejeznem, mert zárás előtt nem sokkal jönnek érte. Addig még mondjuk óráim vannak, de azt akarom hogy tökéletes legyen a végeredmény.
A gondolataim mégis elkalandoznak egy kicsit a férfi körül. Bár fiatal tündér vagyok, nem vagyok azért álszent és igenis érdekelnek a férfiak, de sosem volt még komoly udvarlóm és nem tudom lesz-e de nem siettetem a dolgot. Hiszem hogy minden okkal történik és mindennel meglesz a kellő ideje amikor történnie kell majd. Sokszor elmerengek az embereken akikkel találkozom itt az üzletben hogy kinek viszik a virágot. Van aki kényszerből vesz, van aki szívből és van aki kötelességből. Egyszer talán megkötöm a saját menyasszonyi csokromat is. Rózsából és fréziából lesz!