Ma nagyon nehezen ébredtem, de aki éjfélig olvassa az Forró időket, az magára vessen. (Még mindig nem vagyok meggyőzve, hogy a Forró idők nem Diluc mesterről szólnak.) Majdnem el is késtem, ami nem lenne nagy ügy, hiszen az első két órában úgysem történik semmi. Viszont nem szeretnék összeveszni Jeannel. Annyira sokmindenen aggódik így is. Az a lány túl sokat dolgozik. El kellene valahogy küldeni egy hét szabadságra. Mondjuk egy Liyuei fürdőbe. Távol Monstadtól, hogy ne legyen a feladatai közelében. A könyvtárba ma betévedt egy bárd. Cuki kisfiú zöldben. Elkezdett udvarolni nekem, amiről nem tudom mit gondoljak. Egyfelől tényleg nagyon cuki, főleg a kis harisnyájában - nem mertem neki megmondani, hogy női harisnya van rajta… Jean ugyanilyet hord… Viszont olyan nagyon fiatalka. Rossz ember vagyok, ha imponált az udvarlása? Nem jelennék meg vele máshol, de amit mondott és ahogy beszélt, az egy idősebb fiú szájából nagyon tetszene. El kell gondolkodnom ezen alaposan. Viszont volt valami nagyon különleges abban, ahogy járt-kelt. Átjárja a mágia, ebben biztos vagyok. Nagyon furcsa volt a közelében lenni. Mintha egyszerre lenne gyerek és időtlenül öreg… Furcsa dolgokat művel a mágia az emberekkel. Ha nem szegődött volna bárdnak, beajánlanám az akadémiára. A mai nap ennyi történt, eléggé lassú és lusta nap volt. Szerintem be is bólintottam párszor nap közben.
Ma egy kicsit kimentem a szabadba. Nem volt egy nagy élmény, de a Lovagoknak kellett egy mágus, hogy elkapják a portyázó hilichurlokat. És mivel Monstadban jelenleg nincs más varázsló, hát Jean engem rendelt ki. Végezhetne valaki az akadémián, aki utána Monstadban marad, mert fárasztó kimenni a csapatokkal az erdőkbe. Meg a harisnyám is kiszakadt a harcban. Szerencsére be tudtam ugrani haza átöltözni. Csak aztán majdnem ott is ragadtam. Imádom a munkám, de néha úgy érzem kevesebb is elég lenne belőle. Így is alig tudom befejezni a könyveim. Cyrus és Katheryn amúgy is ellát javítani való könyvekkel, de örülök, hogy ennyi aspiráns író él Monstadban. Néhányukkal szívesen megismerkednék közelebbről. Főleg azzal, aki a Távoli Utazó Krónikát írja. Sajnos névtelen, viszont olyan szófordulatai vannak, amit nem lehet nem szeretni. Van egy érzésem, hogy fiatalabb, mint én, mert egészen máshogy közelít meg problémákat minden karaktere, mint a többi könyvben. Vagy eszméletlenül olvasott. Vagy mindkettő. Ó az de jó is lenne. Megenni vele valami finomat Sarah éttermében, és beszélgetni. Kell egy kis szabadság, hogy ne a könyvtárban legyek.
A mai nap a szokásosnál is fáradtabb voltam. Megjött a meleg Monstadba, úgyhogy a kabátomat és a kalapomat sem vettem ma fel, de még így is többször aludtam a könyvtári asztalra. Nem tesz jót a produktivitásomnak, hogy ilyen hirtelen nyár lett. Nem panaszkodok, persze, mert szeretem a nyarat. Kint ülni a szökőkút szélén, csobbanni egyet a Cider tóban, kifeküdni a fűre és elaludni ott. Nagyon jó dolgok. De ma dolgoznunk kell. Nekem is, Jeannek is. Az új varázslólány, Mona is fejjel a munkában van. Mindenki elfoglalt, én pedig egyedül nem szeretek a tóba menni. Senki sem tud figyelni arra, ha egy Hilicurli csapat közeledik. A jó hír, hogy megjött a nyár, ezért nem sok munkám lesz. Ilyenkor a szokásosnál is kevesebben járnak a könyvtárba. A rossz, hogy befejeztem a Liyuei álmokat, és most üres az életem. Mindig, mikor befejezek egy jó könyvet ez van. A kellemetlen hír, hogy kaptam a postaládámba egy kéziratot. Fantáziadúsan az EroMagic nevet kapta. Nem tudom, mihez kezdjek vele. Persze elkezdtem elolvasni, de nagyon gyorsan rájöttem, hogy Jean, Katheryn, Mona, Sara… De még én is szereplője vagyok. Mármint… Tényleg nem tudom, hogy égessem-e el, vagy juttassam vissza kijavítva? Egyfelől borzalmasan van megírva, másfelől kompromitáló az egész… Nem tudom kinek támadt az az ötlete, hogy elküldi NEKEM azt a könyvet, amiben RÓLAM… Ha fülön csípem, biztosan elnáspángolom.
A tegnapi nap újabb részletet kaptam az EroMagic kéziiratból… Eldöntöttem mit csinálok vele. Ma a munkában kijavítottam, hozzátettem javaslatokat illetve egy igencsak szigorú levelet. Nem akarom letörni az írói kedvet, de ez így nem helyes. Csúnya dolog, bármilyen irányból is nézem. Olvastam én már felnőtt könyvet, de ez kritikán aluli. Másfelől elküldeni annak, akit név szerint beleírtál, visszás dolog. Hízelgő picit, azt meg kell hagyni. Valami olyannak érzem, mintha egy nagyon buta, nagyon szégyentelen ember írt volna szerelmes levelet… Hízelgő, de elfogadhatatlan. Más téren, a mai nap egészen mozgalmasnak volt mondható. Pakoltam a könyvtárban, az emeleti alkímista laborban segédkeztem, Jeannek is volt egy személyes kérése, amit meg kellett oldanom, Diluc mester is megérkezett hozzám egy pár könyvet cserélni. Szóval mozgalmas napom volt. Ami segített abban, hogy ne foglalkozzak ezzel a “könyvvel”. Viszont kijavítom, visszaküldöm és nem lesz vele több gondom ezzel. Csak amíg a lelkem nyomja. Ha nem lennénk a valódi nevünkön benne, nem lenne vele baj. Ha nagyon jó minőségű lenne, még élvezetes is lenne. Így viszont ez minősíthetetlen…
Tárgy: Diary of the Rose Witch 
Kedves naplóm!
