Azt sem tudtam, hogy mit keresek itt. Na jó, de de,hogy pont egy ilyen fajta csendes bevetésre dobjanak be? Ez nem hagyományos nyomozás volt ,a helyi marshallokkal karöltve, nem. Egyből a mélyvízbe dobtak, mert ez a srác túl okos, és egyből feltűnik neki, ha valami nem úgy működik ahogy eddig. Vagy észre vesz egy tikkelő kukást, vagy fagyi árust, aki nem is fagyit oszt, hanem idegesen a környéket pásztázza. Sosem lehetett tudni. Ezért most, teljesen egyedül hagytak. Engem még úgy sem látott. Én pedig a sztorim szerint egy biztonságtechnikai cég feje vagyok, aki csak kikapcsolódni jött ide. De jó is lenne, élvezném, ha valóban ilyen munkám lenne, amúgy is rengeteget tudok az ilyen szerkezetekről, mert érdekelnek. A biztonságtechnika és a fegyverek a szakterületem. A szálloda halljában ücsörögtem, a köz pénzén jelentkeztem be masszázsra, majd elszámolják, ahogy mindent eddig. De azt mondták, most elég nagy a keret. Miután átolvastam Cyrus aktáját, rájöttem, hogy miért. Nem egy társunk elől szökött meg. De előlem nem fog! A recepciós lány lekísért a masszázs szobába, és egy bő egy órás masszázs után végül kivánszorogtam az úszómedencékhez, annyira puding lettem, hogy nem hiszem, hogy ebből lesz úszás, se pancsikolás. Lefeküdtem a partra, és kértem magamnak egy alkohol mentes koktélt, így pihengettem a félárnyékban, rengetegen haladtak el mellettem, és bámultak meg, de nem voltam túl flörtölgetős kedvemben sem. Mert kevesen tudták, hogy a Cyrus típusúak a gyengéim. Miért kell valakinek ilyen testtel, és ilyen hosszú hajjal bűnözőnek állnia? Annyira nem értem. Kár érte. Megittam a koktélomat is, és elindultam a zuhanyzó irányába, majd este, lejövök ide, olyankor kevesebben vannak, vagy az a privát rész… bár lenne annyi pénzem, hogy csak leüljek az ottani medence partjára, és ott úszkáljak, az üvegfalig, ahol ki lehet látni a városra is. Felszusszantottam, és megigazítottam az orrnyergemen a napszemüveget, majd tovább indultam. Nem szeretem túlságosan a tömeget, mert elég csendes ember vagyok, a nagyhangú apám mellett nem is csodálom. A mai napig a falhoz állít és csak sorolja a szerencsétlenkedéseimet, ha úgy van. Ezért sem lakom otthon, és csak ritkán jelenek meg a családi ebédekre. - Elnézést, bocsánat! – kapok egy fekete hajú alak után, mert még mindig ábrándosan figyeltem azt a privát részt. Igen, kíváncsi vagyok, és ott sokkal kényelmesebbnek tűnik a kiszolgálás is. Nem tömörülnek ennyien. Nem hiába. - Nem akartam fellökni. – gyengéden próbálom helyre állítani az egyensúlyát, akárki is legyen. A hosszú hajról azt hiszem, hogy nő, így elég előzékeny vagyok, de ahogy lejebb siklik a pillantásom, a barna szemekre, majd a képekről ismerős arcra, felvonom a szemöldökömet. Itt lenne az alkalom, de megcsap az illata, és összeszorul a torkom is, meg más is, de szerencsére tudok parancsolni a testemnek. Elengedem, és megvakarom a tarkómat, így a bicepszem még jobban befeszül. - Meghívhatlak a bocsánatkérésem jeléül egy koktélra? – kíváncsian pillantok rá, és feltolom a szemüvegemet a fejem tetejére. Az aktákból úgy tudtam, hogy nem veti meg a férfiak társaságát, és nem tudom,hogy miért keztem el azon izgulni, hogy simán visszautasít.
Pihenek. Két küldetés között, amit saját magamnak hajtok végre, és élem a magam életét, bőven hagyok dőt magamnak a tervezésre és a kikapcsolódásra is, jelen esetben éppen egy ötcsillagos szállodában, aminek a wellness része mindennel fel van szerelve. Kiélvezem minden egyes pillantát, és közben pontosan tudom, hogy a hétvégi akcióm tután, a rendőrség is gőzerővel keres, de nem fognak engem megtalálni és utolérni. Tudom hogy ráállítottak egy nyomozót az ügyemre, de még nem tudom kit. Mindenesetre nem ez foglalkoztat most éppen, hanem az a csodás kezű masszőrlány aki a hátam izmait gyúrja, és nem egyszer csal ki belőlem szisszenéseket sem, mert tudja mit csinál. Egészen kellemesen lezsibbadok, és a kezelés végeztével, még kezet is csókolok neki, ahogy a köntösömbe bújva haladok kifelé, és a medencék felé indulok, hogy lezuhanyozzak és aztán áztassam egy kicsit magam a termál vízben. Jól fog esni, és éppen a medencék felé igyekszem a privat rész felé ahol bérelt helyem van amikor valaki belém ütközik és azzal a lendülettel el is kap hogy ne boruljak fel. Nocsak, nocsak. Micsoda izmok! Szembetűnő jelenség a megmentőm. - Nem történt semmi baj. Nem haragszom - mosolyodom el kedvesen, ahogy ránézek és egyáltalán nem esik nehezemre nézni, mert elég markáns jóképű arca van. Hosszú hajam éppen most lett kiengedve a masszás után és még viseli a gumi rótta hullámokat. Ahogy végigmér, kicsit mintha zavarba is jönne, vagy csak én képelem oda? - Oh semmi szükség rá, de ha jobban érzed magad tőle, nem bánom. Hol van a cuccod? Én ott tanyázom, ott a pult is jobb, kényelmesebben tudunk iszogatni - mutatok a privát részlegre és megvárom hogy jön-e. - Cyrus vagyok, örvendek. Na és te? - kérdezem tőle, hiszen nem tudhatom éppen hogy ki ő és kezdjen valamit azzal hogy a rendes nevemet mondtam el neki. Bár már senki nem tudja mi is az eredeti nevem. Szerintem el sem hiszik ha így mutatkozom be, akkor meg miért ne tenném?
Megakad a tekintetem az ajkán, és a nyakán, annyira nem magas mint én, de nem igazság! Rohadt egy küldetés, figyelmeztetnem kell magamat erre, hogy nem azért vagyok itt, és az örsön, egyébként sem tudják, hogy meleg vagyok. Vagy, ha sejtik… pont ezért küldtek erre a feladatra? Egy pillanatra összeszorul a gyomrom, és végül lassan elengedem Cyrust, nem tudom, hogy az illendőnél tovább fogtam-e vagy sem, de remélem nem tűnik fel neki, hogy megsimítottam a karját. - Minden holmim a szobámban van. – itt lent törölközőt béreltem magamnak, de ott hagytam a padon, amire már más valaki rá feküdt. – Csak törölköző kellhet. – vonom meg a vállamat, és utána fordulok, a napszemüveg takarja legalább a pillantásom, mivel, épp a haját veszem szemügyre. Követem, de mást nem is igen látok magam előtt. A levegőbe szimatolok. - Finom ez az illat, gyógynövények? – szippantok újra és kellemesen fel hümmentek, lehet, hogy kellett volna egy köntös nekem is? Annyira gyakorlatlan vagyok a nyaralásban! A hajamba túrok, simítok, mert kontyban van a fejem tetején, így inkább kibontom, így sokkal jobb. Kicsit elkerekedik a szemem, amikor a VIP részlegen belül is egy privát rész felé invitál, végül erőt veszek magamon, és követem, helyet foglalok az egyik napozó ágyon, és próbálom elűzni a csodálkozásom, de az arcomra van írva minden, az is ,hogy zavarban vagyok. Utálom magamat, minden az arcomra van írva, ezért fosnak be tőlem , ha felidegesítenek, ha arc mimikával, nézéssel ölni lehetne, már sok ember halott lenne. - Otthonosan mozogsz. – nézek rá tűnődve, és nem is tudom, elismerés, irigység, talán ezek kettő egyvelege ki hallatszik a hangomból is. - Ryan. – mutatkozom be neki, és a privát részleg pincérére kapom a pillantásom, már várja is a rendelésünket. Azt se tudom, hogy mit csinálok, az ügyre kell koncentrálnom, hogy letartóztathassam, de nem állíthatom fel most, hogy nyomás a yard. Annál ügyesebbnek kell lennem, hogy ne szagoljon ki semmit. Láttam képeken, de élőben teljesen más, bár ha belegondolok, hogy milyen pénzek eltulajdonításával jutott ide, erre a részlegre... Miket lophatott ezért, mint a nagyanyám családi ékszere. Ahogy ellopták tőle, egyenesen a lakásából.
Nocsak. A végén még nem lesz olyan unalmas ez a kis pihenő mit hittem, hiszen egy igen jóvágású férfi botlott belém. Hamarosan mindent tudni fogok róla, mert beszédbe elegyedünk, és kellemes hangszíne megtetszik. Beszéltetni akarom még egy kicsit, és nem bánom azt sem hogy elenged. Meginvitálom magammal és a kiemelt rész felé indulok el, ahol én tanyázom. - Nem baj, majd keresünk neked egy újabb törülközőt itt - indulok mellette, kicsit előrebb lépve hogy vezessem. A pultnál megállok, és az ottani csinos kiszolgáló lány felé nézek. - Helló. Kérnék egy törülközőt, a barátomnak. Köszönöm - mosolyodom el, miután megkapom és a kezébe nyomom. - Gyere, pihenjünk egyet - mosolyodom el, ahogy a nyugágyam felé invitálom, ahol van mellette még egy szabad. A kérdésre is válaszolok természetesen. - Igen, gyógynövények. Izomlazító masszázson voltam az imént, valószínúleg azt érzed - mosolyodom el könnyedén, és leheverek a törülközőmre. Elhelyezkedem és odaintek két koktélt. - Az új ismerettségünkre - koccintok vele ahogy kinyújtózom. - Igen, kedvelem ezt a hotelt, mert teljeskörű kiszolgálást kapok mindig amikor itt járok. Elég stresszes az életem, és néha jól esik kikapcsolódni - sóhajtok fel őszintén, mert minden hazugságomnak van egy morzsa igazsága is. Ettől lesz hiteles az egész. - Nos, örvendek Ryan. Téged mi hozott ide? Nyaralás, üzlet? - kérdezem könnyedén ahogy beleiszom a koktélomba.
A hozzászólást Grimmjow összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb 2022-10-18, 16:40-kor.
Gorduin
Hozzászólások száma :
174
Join date :
2019. Sep. 04.
Tárgy: Re: Pink Panther 2020-12-26, 21:58
Cyrus & Ryan
Miért pont így nézel ki?
Mögötte sétálok, és egy pillanatig elgondolkodom azon, hogy nekem se ártana igazából egy izom lazítás, van annyi pénzem, hogy megtehessen, és nem a cég számláján terhelném, de nem hiszem, hogy gond lenne, ha a küldetés érdekében ilyesmire használnám a keretet. Koccintok vele, és biccentek. - Az új ismertségünkre. – és bele kortyolok a koktélba. De nem iszok többet, tudom ,hogy nem bírom az alkoholt, ritkán iszok. - Mit dolgozol? – kíváncsian pillantok rá. Ha nem tudnám, hogy mit dolgozik, még irigy is lennék az efféle luxusra, biztos, hogy egy fityinget sem fizet azért, hogy itt van, vagy nem a sajátját használja erre. - Nyaralás, biztonsági tanácsadó vagyok egy cégnél, és…épp pihenni próbálok, A lelkemre kötötték otthon,hogy menjek már el kikapcsolódni, mert állandóan ki se látszom a munkából, persze meg van a hátránya, csomó dolgot fent hagytam a szobámban. Törölköző, köntös, papucs… Folyton azon izgulni, hogy mi maradt ott, és miért néznek hülyének…Stresszes. – vallom be őszintén, tényleg így érzek, félek attól, hogy látszik rajtam, hogy nem illek ide. Bele túrok a hajamba. - Bocs, nem akartam telhetetlennek tűnni. – vonom meg a vállamat. Jó részt, improvizálok, nem mondta senki ,hogy azonnal vetődjek rá, és kapjam el, ügyes, szinte azonnal szagot fog, bármilyen helyzetben. Emellett, élőben még szebb, ha megtudnák odabent, hogy a pasikra bukok… Felülök a napozó ágyra, és elpillantok a fürdőzők felé. Tulajdonképpen egész kellemes, lenne. - Mit ajánlasz a masszázson kívül, amit érdemes lenne kipróbálnom…? – pillantok vissza rá kíváncsian, elidőzik a pillantásom a sötét fekete haján.
Kényelembe helyezem magam és még érzem az enyhe, kellemes zsibongást ahogy egy erős férfikéz átgyúrta a vállaim és a hátam, és kicsit kiszedte onnan a felgyűlt csomókat és sikerült kicsit kikapcsolni az agyamat is hogy ne a következő tíz lépésem tervezgessem, amerre lépni fogok ezután. Névtelen vagyok a tömegben és ennek így is kell maradnia. Egy csinos aranyifjú, semmi más. Koccintásra emelem a poharam és elmosolyodom. Könnyed barátságos álcám igen hamar csalókává tud válni és sokan esnek bele a hibába hogy bíznak bennem. Én nem tenném senkiben. Belekortyolok az italba és leteszem magam mellé a köztünk lévő kis asztalkára. Ott hever a szobakártyám is. - Üzletkötő vagyok. Folyton úton, ezernyi emberrel ismerkedek meg és találkozok, és néha nagyon elfárasztanak. Időpontok, határidők és utazások... - sóhajtok fel hiszen ez is igaz hellyel közzel. Jobbnál jobb megbízások, és aztán menekülés, amíg a zsaruk el nem vesztik az érdeklődésüket irántam. Tudom jól hogy folyamatosan keresnek, és nem egy emberüket cseleztem már ki így abban sem vagyok biztos hogy Ryan nem-e egy újab. Bár ha igen, legalább el kell ismernem hogy vannak vonzó rendőrnyomozók is. Szórakoztató lenne egy ilyen civakodás velük, és nagyon jó érzékkel menekülök mindig el az utolsó pillanatban hadd őrjöngjenek a rend éber őrei. - Nem is árt néha nyaralni, és pár napra mindent otthagyni ami munka. Jó mozgalmasnak hangzik a te munkád is, nem csoda hogy kicsit szétszórt vagy. De tudod mi a titka? A stresszt is fent kell hagyni a szobába. Nem kell ráfeszülni semmire. A szobakártyád kb mindent megold neked, ami itt elérhető - teszem hozzá jó tanácsként és kinyújtózkodom. A koktélomat iszogatom ahogy őt nézem és látom rajta hogy zavarban van. aggódik. A gyanúm beigazolódni látszik? Mindenesetre nem engedem el, és még nem hagyom itt. Érdekesebbnek tűnik mint a többi rendőr akivel eddig találkoztam és akik belebuktak az elfogásomba. Ő is bele fog, mégis van benne valami ami nem a rendőrt juttatja eszembe. - Semmi baj, néha kijön az emberből a sok stressz és a munka miatt és könnyebb egy idegennek mondani mint egy olyannak akit ismerünk. Néha velem is megesik de igyekszem kontroll alatt tartani az életemet az esetek többségében - teszem hozzá hiszen most már tényleg kíváncsivá tett. Mi az a valami benne ami a vészjelző mellett mást is beindított bennem? Ki kell derítenem. - Van családod? - kérdezek tovább, aztán a kérdésére elnevetem magam könnyedén. Most mondjam azt hogy tudom? - A szauna szeánszot mindenképpen. Aaron nagyon jó hangulatú kis partyt csap mindig. Az éttermet is ami az elsőn van, remekül főznek. Én is ott eszem általában, kiélvezem hogy minden háznál van és nem kell kimoccannom érte egy kicsit sem. Csatlakozol hozám esetleg? - kérdezem, ahogy kezdek éhes lenni. - Még úszom pár hosszt a kinti nagy medencében aztán felmegyek átöltözni és vacsorázni - osztom meg vele a terveimet. - Egyébként a szivar szoba is egész jó. Kényelmes nagy karos székek, jó minőségű italok és a társaság is nagyon random. Ismeretlenek de mégis szóba áll mindenki egymással és könnyű bekapcsolódni. Van biliárd is - teszem hozzá még, mert szeretek játszani.
Az egész helyzettel az a bajom, hogy túlságosan szabálykövető vagyok, elvégre rendőr családban nőttem fel, de senki nem mondta, hogy mit kellene tennem olyankor ,ha beépülök. Erre sosem képeztek ki, mert nem szántak ilyen munkát a számomra. Jó vagyok, ha nyomozásról, és mozaik darabkákról van szó. De a fenébe! Miért kell Cyrusnak ilyen jól kinéznie? Pont az esetem. - Ez a tanács, fel ér a receptre felírható stressz mentes élettel… - próbálok viccelődni vele, hogy a fenébe kellene ,hogy lazítsak? Tényleg el kéne engednem a témát, és nem kéne görcsölnöm, talán a koktél is jót tesz, és egy kicsit lazábbnak érzem a vállaimat. Hálásan mosolygok rá a tanácsa után. Magamban azért rá jövök, hogy barátaim is kevesen vannak, akik így elkísérhettek volna, úgy talán kevésbé lettem volna gyanús, vagy ki tudja, hogy mi a célja a nagykutyáknak velem? - Kölyök koromban voltam utoljára nyaralni. – ismerem be, miután megnyugtat, hogy vele is megesik. Megrázom a fejemet, aztán biccentek, végül zavartan nevetek fel halkan. - Nincs családom, úgy értem… már rég nem otthon lakok, és neked? – vonom meg a vállam. Szörnyű vagyok, förtelmes vagyok, még flörtölni se tudok, és egyébként sem az én világom, az én kényelmes világom az, az, hogy ha a lakásomra hívok egy fiút, és aztán eltöltöm vele az időmet. Kényelmes, és senki nem kérdez semmit. Nem kell titkolnom senki elől semmit. Amikor már a mekegésemmel azt hinném, hogy elrontottam mindent, meglepetten biccentek. - Persze, össze szedem magamat, nagyjából mikor? – egy randi lenne? Nem, csak simán egy kedves invitálás, talán megsajnált, hogy ilyen esetlen vagyok. Nem akarok nyomulós se lenni, sem pedig túl átlátszó. Fel kelek az ágyról, és az üres poharam a kis asztalra teszem. - Akkor ott találkozunk. – elindulok, de azért remélem, még látom, ahogy beugrik az úszó medencébe, és elkezd úszni, mert kíváncsi vagyok arra, hogy milyen a mozgása, ha van időm, akkor legeltetem egy kicsit rajta a pillantásomat, majd eltűnök, a méreteimhez képest amilyen gyorsan csak tudok. Veszélyes terepre tévedtem! Rá mozdulni egy bűnözőre? Ha el tudnám felejteni, hogy bűnöző? Ha elfeledkeznék arról, hogy az? Veszélyes felhívnom még a mamát is, hogy tőle kérjek tanácsot, arról, hogy mit tegyek? Biztos az. Bár a nagyi örült, hogy pihenni jöttem. Jól esik le zuhanyozni, a hajammal nem bíbelődök sokat, csak ki fésülöm, és kész is van, de azért igyekszem rendben tartani, mert így szeretem, felhosszún. Ahogy a szakállamat is, borbélyhoz járok, hogy rendben tartsuk, és használok is rá szakáll ápolót, a hajamra meg egyszerűen nem találtuk meg azt a szert, ami megszünteti az összes csomót. Pedig gyűlölöm a csomókat. Egy vaj színű nadrág mellett döntök, és egy fekete inget veszek fentre, Mind olyan, ami kihangsúlyozza az izmaimat, de ha valahogy ki is akarok nézni, akkor adok magamra, és méretre készítettek egyébként is a ruháim. Pont időben érkeztem, talán néhány perccel később, egy üres asztalhoz megyek, ablak mellé, ahol jó a kilátás, de még mielőtt leülhetnék, jön a pincér, és rá teszi a foglalt kártyát, mire csalódottan rándul meg az arc izmom, és ki sétálok a bárpulthoz, ott legalább elücsöröghetek, és át nézhetem az étlapot, ha be jutok, tudom, hogy mit rendelek, steaket, kobe marhából. Zöldség körettel. Az alkohol mentes koktélomat szürcsölgetem, és rá várok, vagy a szabad helyemre. Ha minden kötél szakad, akkor megvacsorázok a háló szobámban, és majd lemegyek valamikor a szivar szobába. Szeretek biliárdozni.
Egészen kíváncsivá tesz az újdonsült ismerősöm, aki egy kicsit elveszettnek látszik a nyaralás terén hozzám képest. Én már régi veterán vagyok ha lábat kell lógatni és szeretem is kényeztettetni magam a masszőrlányok keze alatt, de nem sűrűn élek vissza a helyzettel, annak ellenére hogy megtehetném. Tudom hogy nem vagyok egy utolsó party, de ez nem erről szól nálam. Ahogy visszakérdez felnevetek, könnyeden de őszintén, mert még életvezetési tanácsadónak nem néztek, de felvehetnék egy új szakmát is a meglévők mellé a listámra. - Nos, felér valóban, bár sajnos nem vagyok doktor, úgyhogy maximum csak egy papírra tudom felírni, de azt szívesen megteszem neked - teszem hozzá, enyhe mosollyal ahogy végigpillantok lopva rajta. Ha rendőr is, jól álcázza. Elég paranoiás vagyok hogy mindenkiről azt feltételezzem hogy az ellenségem, amíg be nem bizonyosodik hogy nem az. Bocsánatot kérni ráérek később is, de a szabadságom nem adom olyan könnyen mint hinnék, és nem ma másztam le arról a bizonyos falvédőről sem. Szeretek játszani, és veszélyesen élni. - Én rendszeresen járok. Néha már... túl sok. Folyton úton lenni, és szinte napokat tölteni csak otthon, mert az üzlet mindig visz... Fárasztó - válaszolok őszintén, hiszen ez is üzlet, csak hát nem éppen legális. Mégis ebben van a legjobb és legnagyobb pénz. Persze, ott a rizikófaktor is hogy elkaphatnak, de ettől olyan szép az egsz és menekülésben nagyon jó vagyok. - Nos, ez esetben még görbe este is lehet ha nem otthon senki igazán - kuncogok fel, hiszen elég bátor vagyok hogy flörtöljek vele, gátlástalanul holott sejtem hogy ez nem egy véletlen találkozás, de pillantásom néha el-el kalandozik. Erős, izmos testalkata van, és imádnám elképzelni magam felett az ágyban de hát mindent a gondolatnak ugye... - Nekem sincs. Az életvitelem mellett egy kapcsolat... inkább csak teher lenne mint élvezet - teszem hozzá, mert alkalmik mindig akadnak, nem is kell nagyon keresnem, de nem bonyolódhatok bele semmibe felelőtlenül. Nekem az árnyékban kell maradnom. - Találkozzunk hétkor az étteremnél, mit szólsz hozzá? - vetem fel ahogy felállok és kinyújtózom. Vissza viszem az üres pohara a pulthoz, és az úszó medence felé veszem az irányt. Szabályos, tempós mellúszással kezdek el haladni, és jó pár szor megteszem a medence teljes hosszát. Szeretek úszni, és szeretem a vizet is. Később, mire kimegyek már nem látom sehol Ryant, de nem is keresem. Úgyis találkozunk még, így inkább felfelé megyek a szobámba. Természetesen elsőosztályú szoba és minden van benne. Megszárítkozok, és átöltözöm. Fekete nadrágot és hozzá illő fekete inget veszek fel, a hajam pedig nem fogom össze. Pár gyűrű díszi csak a kezem, semmi nagyzolás. Az órám is szolid visszafogott darab, nem szeretek felvágni és kiadni egy rakás pénzt teljesen feleslegesen. Az étteremnél körülnézek, és ki is szúrom a bárpultnál. - Ryan! - lépek oda hozzá, ahogy beljebb jutok az emberek között a pincéreket kerülgetve. Az egyik már jön is, és oda vezet minket az asztalunkhoz az ablak mellett. Két főre van megterítve, minimalista de elegáns díszítéssel. - Sokat vártál rám? - kérdezem ahogy leülök, és kérek egy epres limonádét. A kaját még nem tudom. - A délutáni úszástól farkas éhes lettem - veszem a kezembe az étlapot hogy átnézhessem mit fogok enni. - Ahogy láttam, te már nézegetted. Tudod már mit fogsz enni? - kérdezek ismét.
Kellemesnek találom a társaságát, és tényleg vicces, ezen merengek, míg az esti találkozásra készülődök. Sosem voltam még terepen, nagyon össze vagyok zavarodva, a flörtöléshez sem vagyok egyáltalán úgy hozzá szokva. Többször kellett volna korábban is megtennem, hogy eljárok, de a családom… Miért kellene a családomra figyelnem? Miért kéne korlátok között élnem? - Cyrus? – lepődök meg, nem mintha nem lenne önbizalmam ,de bizonyos esetekben kicsit visszafogott vagyok. Mondtam már, hogy engem nem terepre , beépülésre képeztek ki? - Nem, dehogy. – vonom meg a vállamat, és elindulok az oldalán, a pincér kíséretében a helyünkhöz. - Nagyon…jól nézel ki. – dicsérem, és újra végig pillantok rajta, majd az étlapomra emelem a pillantásomat. - Steaket, de szinte mindig azt eszek, mert az egyértelmű ezeken a giccses francia étlapokon. – lobogtatom meg az enyémet, -Segíthetnél – nem akarok felvágós lenni, mert tényleg nem vagyok az, minek rendeljek olyat hasra ütés szerűn, ha nem tudom mi az. Ha segít a kaja rendelésben, és túl vagyunk raja, kicsit nyugodtabb leszek, egy pohár koktélt meg is engedek magamnak, kicsit megered a nyelvem, mesélek a biztonsági cégről, az álmomról, és arról, hogy mennyire szeretem csinálni. Végül is, nem hazudok, nem teljesen. Ezután átkerülünk a billiárd részre, ahol még egy sört megengedek magamnak, de óvatos duhaj vagyok, és mégis a fejembe száll. Amikor jöttünk, voltak páran a billiárd terembe, most a sör miatt is, de melegem van, én állok nyerésre, és őszintén szólva piszkos módszerekhez is folyamodtam, egy érintés itt, vagy ott, hátha elterelem Cyrus figyelmét, és talán az, hogy ő se játszott tisztán, szédített meg egy kicsit. - Bocsáss meg, de ki kell mennem a levegőbe kicsit. -bele túrok a hajamba, ahogy az egyik napágyra leülök, és ki gombolom az ingem felső két gombját, melegem van. Kívánom azt, akit le kellene tartóztatnom. Kiemelkedek a sötétből már csak a fehér nadrágom miatt is, így könnyen észrevehet. - Francba! -nevetek fel halkan, a nadrágom is szűk, és kicsit szédülök is.